A cukormérőt belehelyezzük a folyadékba 20°C-nál és az érték leolvasható a mérő skáláján, ahol a must felszíne érintkezik a mustmérőben elhelyezett skálával. Ez az érték következőképpen jelzi a folyadék sűrűségét:

1. A cukormérő 10 egységet mutat 10 liter vízben elkevert 1 kg cukor 20°C-nál.

2. A gyakorlatban 10 dkg cukor a megjelölt folyadékban 20°C-nál 1 egységet jelent – minél kisebb sűrűségű a folyadék, annál kisebb az egység.

3. Tiszta cukormentes víznél a cukormérő 20°C-nál 0-át mutat.

Az erjedési folyamat a következőképpen követhető: az erjesztett anyagot belehelyezzük a üvegedénybe melynek a hőmérsékletét 20°C-ra állítjuk. Belehelyezzük a cukormérőt és leolvassuk az értéket ahol a folyadék felszíne érintkezik a cukormérőben elhelyezett skálával. Ha a cukormérő merülése megállapodott és körülbelül 2 egységet mutat, akkor az erjesztett anyag érdemes a kifőzésre. Ez csak abban az esetben érvényes, ha elég édes volt az elökészített termék. A második fontos mutató az anyag erjedésénél hogy a cukormérő az erjesztett anyagban optimális hőmérséklet mellett nem merül tovább és ez időben sem változik. Például ha a cukormérő megállapodik 3,5-4 egységnél az optimális 20°C-nál és ha 3 napig sem merül tovább, az anyag nem erjedt eléggé, mivel kevés volt az erjesztőgomba.

A méhészetben a cukormérő a tavaszi méh serkentésnél használatos, amikor az etetésnél cukros folyadékot adagolunk. A cukormérő ebben az esetben segítheti a méhészt, főleg ha a méhész ismeretlen cukorsűrűségű oldattal rendelkezik, és a megfelelő koncentrációt szeretné beállítani. Ugyanígy a zöldség- és gyümölcsbefőttek készítésénél is jól használható.